Végletekig kiélezett a harc – a szakértő szerint ez a tétje a lengyel elnökválasztásnak (VIDEÓ)

Feszült hangulat, megosztott társadalom, és egyetlen harmadik erő, amely dönthet a jövő Lengyelországáról – így jellemezte a lengyel elnökválasztás második fordulója előtti helyzetet Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Szerinte nemcsak a köztársasági elnök személye, hanem az ország kormányozhatósága is múlik a választáson.

 – fogalmazott Rosonczy-Kovács. Bár az első fordulót Rafal Trzaskowski, a kormánykoalíció jelöltje, Varsó főpolgármestere nyerte másfél százalékos különbséggel, a helyzet korántsem egyértelmű. 

 – hangsúlyozta.

A második forduló legnagyobb kérdése: kihez húznak a kiesett jelöltek szavazói, különösen a harmadik helyen végzett Sławomir Mentzen, a Konföderáció jelöltje esetében. 

 – mondta a szakértő. Mentzen nyolcpontos programot tett közzé, és nyilvános vitára hívta a két jelöltet. „Lubickol a királycsináló szerepben” – jegyezte meg Rosonczy-Kovács.

A két fő jelölt közti különbség ideológiai:

„A PiS részéről taktikai döntés volt, hogy egy párton kívüli, kevésbé ismert, de nehezebben támadható személyt indítottak” – értékelte Nawrocki indulását Rosonczy-Kovács, hozzátéve, hogy a döntés mögött a pártelnök, Jarosław Kaczyński jól ismert politikai ösztöne áll.

A választási térkép világosan kirajzolja a politikai törésvonalakat: 

Emellett megmaradt a történelmi Kelet–Nyugat megosztottság is: nyugaton Trzaskowski vezet, keleten Nawrocki.

Trzaskowski esélyeit rontja, hogy szorosan kötődik a Tusk-kormányhoz, amelynek teljesítményével sok választó elégedetlen. 

 – idézte a kampánykritikákat Rosonczy-Kovács. A kormány teljesítményének hiánya viszont Nawrocki kampányát erősíti.

De a tét messze túlmutat a személyeken. 

– emelte ki Rosonczy-Kovács. Egy Nawrocki-győzelem tehát megakadályozhatja Tusk reformjait. 

A háttérben komoly politikai feszültség húzódik a Tusk-féle szivárványkoalícióban is. A Néppárt és a baloldal támogatottsága gyengült, és a kormánykoalíció „recseg-ropog”. 

Nemcsak a belpolitika, hanem a külpolitika is fontos kérdés. A német–lengyel kapcsolatok feszültek: a kártérítési viták és a migrációs konfliktusok tovább terhelik a viszonyt. Rosonczy-Kovács szerint: 

Ami a magyar–lengyel viszonyt illeti, a külügyi igazgató szerint

„A választás nemcsak az elnök személyéről, hanem Lengyelország kormányozhatóságáról, jogállamiságáról és geopolitikai irányáról is dönt” – zárta értékelését Rosonczy-Kovács Mihály.

A beszélgetés itt hallgatható meg:

Nyitókép: Klaudia Radecka / AFP